Gróf Teleki József
(forrás: Wikipédia és Dunatetétlen honlapja)

(Gyömrő, 1859. szeptember 2. – Budapest, 1945. augusztus 27.)
országgyűlési képviselő, főrendiházi tag

 

 

Családi élete

 

Édesapja: széki Teleki Sándor gróf (1829–1875), édesanyja: széki Teleki Jozefina grófnő (1838-1915) voltak. Hat testvére volt: Gyula (1858-1921), Margit (1860-1922), László (1864-1949), Anna (1866-1925), Katalin (1869-1948) és Tibor (1871-1942).

Középiskolai tanulmányait, mint magántanuló a gyömrői szülői háznál és a budapesti református gimnáziumban folytatta. Felsőfokon Lipcsében, majd Berlinben tanult jogot. Államtudományi doktorátusát a budapesti tudományegyetemen szerezte.

Felesége: Apaji Szászy Júlia (1863-1950) volt, aki a vármegye baromfi-tenyésztési szakosztályának elnökeként is tevékenykedett.


A XIX-XX. század fordulóján Gróf Telei József Dunatetétlenen volt tulajdonos. Ekkoriban a terület közigazgatásilag Hartához tartozott. A Nagymajor volt a grófi család lakóhelye, ide építtetett Teleki József 1914-ben egy parkkal körbevett kastélyt. A Nagymajorban a gróf egy 1-6. osztályos református iskolát tartott fenn.

 

 

 

Pályafutása

 

Előbb a pesti felső járás tiszteletbeli főszolgabírája volt, majd elfoglalta helyét a főrendiházban. Első beszédét a főrendiház reformtárgyalásakor mondta. Később a főrendiház jegyzője lett, majd a főrendiház delegációjába is póttagul választották. Pest vármegye virilistája (személyi jogon képviselő testületi tag) lévén, részt vett a vármegyei törvényhatósági bizottság munkájában, főként sokat tett a lótenyésztés emeléséért. 1887-ben  a fülöpszállási választókerületben képviselő lett. 1892-ben pedig a makói választókerületben az ellenzéki Justh Gyulával szemben ő lett a képviselő. 1896-ban azonban (ismét Justh Gyulával szemben) kisebbségben maradt, s újból elfoglalta helyét a főrendiházban. A Pest megyei Nemzeti Munkapárt megalakulásakor, 1910. március 19-én, elnökévé választotta. Az 1910. évi választások alkalmával a dunavecsei kerületben lépett fel, de kisebbségben maradt. Tagja volt a közjogi és törvénykezési bizottságnak és a véderő bizottságnak. Ugyancsak tagként vett részt a királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság, s a közigazgatási fegyelmi bíróság munkájában. A valóságos belső titkos tanácsosi cím birtokosa. A 7. huszárezred tartalékos honvéd huszárhadnagya volt. Tagja volt a hartai képviselő testületnek is. Részt vett az 1896-os millenniumi kiállítás megrendezésében.
Református egyházkerületi főgondnok, az 1940-es években a Református Egyetemes Konvent világi alelnöke, továbbá a Gazdák Biztosító Szövetkezetének igazgatósági tagja volt. A Magyar Érdemrend nagykeresztjét is birtokolta.

A dunavecsei református polgári iskola 1929-ben vette fel nevét, miután hathatós segítséget nyújtott az iskola új épületének felépítéséhez.